Milyen az élet a halál után? 

Egy hete halt meg az apósom, így ez a kérdés abszolút időszerű most a családunkban. Az a fájdalom, ami a fizikai kötelék szétszaggatásával jár, sokaknak szinte kibírhatatlan. Ezért is fontos tudni, hogy hová kerül és mi vár rá a továbbiakban.

Kívülállóként az ismerősei csak annyit mondanának róla, hogy jó ember volt. Ennél viszont én azért messzebb is mennék. A 15 év alatt, amíg ismerhettem, csak azt láttam, hogy mennyire szereti a családját. De ez a szeretet nem csak egy "majomszeretet" volt, hanem az odafigyelés, a tisztelet a másik iránt, az alázat, az ahogy tűzbe ment volna bármelyik családtagjáért bármikor, összetettebbé tette nekem ezt a fogalmat, hogy szeretet.

Most már tudom, hogy a sikeres életének ez volt az igazi kulcsa. Bár rengeteget dolgozott életében, a családja minden felett prioritást élvezett. Ahogyan kivette részét a mindennapi feladatokból, jól főzött, mindent tudott a növényekről ahhoz, hogy bármilyen kopár területből paradicsomot tudjon varázsolni, számomra is nagyon magasra tette a lécet.

Ő volt az, akire mindig minden helyzetben számítani lehetett, a szavát minden körülmények között megtartotta és életével mutatott példát, hogy miként kell a folyamatosan szembejövő különböző feladatokat helyesen és maradéktalanul megoldani. Kitartása, precizitása példa értékű volt.

Nejem mindvégig vele volt a halálos ágyán és végig elkísérte őt, ameddig csak lehetett. Később elmesélte az élményeit, mely több dolgot is megmagyaráz.

1. Az utolsó szakaszban az ú.n. halállégzés ideje alatt készül fel a test és a lélek a lehetséges kimenetekre. De ezután még volt egy légzésfajta, amiről a szakirodalom sem nagyon beszél. Ez lassú, csöndes apró légzéseket jelent, mely alatt az asztrál test ki tud már lépni a fizikai testből, ami ráadásul látható is annak aki pl. az aurát is látja.

2. Az eltávozás után a kisimult ráncok és a megbékélt megnyugodott arckifejezés a megszűnt fájdalmakról tanúskodott és arról, hogy amit látott, az jó és szép volt, nem pedig valami ijesztő dolog.

3. Bár kapcsolatot nem lehetett felvenni ekkor még vele, a meditációk alatt folyamatosan a "Dicsőség" szó jött elő, ami meglepő volt első tapasztalásra, de mára már világossá vált a jelentése.

4. A harmadik napon nejemnek, később több más családtagnak is sikerült tudomást szereznie róla, hogy jól van és minden a legnagyobb rendben van. Van aki finom csengőhangot hallott és érezte a jelenlétét, van aki egy fénytestet látott, amit megölelhetett és nejem beszélni is tudott vele még közönséges hétköznapi dolgokról is.

5. Csak az számít, mennyire élsz szeretetteljes életet. Kiderült az is, hogy a 2. síkig tud feljutni, ami azt jelenti, többet már nem kell leszületnie a fizikai világba. Teljesítette minden életfeladatát, letudta minden karmáját és előre vállalt feladatát. Pedig nem csinált mást, csak úgy élt, hogy igazán tudott szeretni és minden körülmények között ember tudott maradni.

6. És ez tényleg csak érdekességképp a számmisztikusoknak: Péntek 3 órakor ment el a 303-as kórházi szobából...

Ha te most ezt a cikket olvasod, az nem a véletlen műve. Fogadd meg a tanácsot, hisz te sem kerülheted el a folyamatot. Viszont tőled függ, hogy milyen pontszámot érsz majd el a játék végén. Ettől függ majd az ismétlésed is! A képlet egyszerűbb, mint gondolod.

Tanulj, fejlődj, tapasztalj, ne árts senkinek és szeress teljes szívedből!