Azt mondják, “ha nem csinálsz karriert 40 éves korodig, akkor utána már nem is fogsz”.
Én is szem előtt tartottam ezt a mondást fiatalabb koromban. Igyekeztem karriert építeni és megfogni a kínálkozó alkalmakat. Egy darabig jól is mentek a dolgok. Családot alapítottam, építkeztem, megteremtettem a teljes egzisztenciát. De a kisfiamat szinte csak fényképről ismertem, mert már csak akkor láttam rendszerint, amikor már aludt. Tudtam mit miért csinálok, mit áldozok fel a “szent” cél érdekében. Büszke voltam az egyéni teljesítményeimre és a pénztárcámra is. Aztán egyszer csak fordult a kocka. Gyökeresen megváltoztak a dolgok. Az életemnek gondolt munkahelyet átvette egy külföldi multi, majd egy másik, majd idővel megint egy másik. A sok rossz taktikai lépés miatt tönkrement cégből végül én léptem le utolsóként. És ekkor hirtelen nagyon sok szabadidőm lett... Az álláskeresésre rengeteg pénzt költöttem egyre lejjebb adva az igényeimet. 2,5 évembe került, míg végre alkalmaztak valahol főállásban. Tudnék mesélni ezekről a mély depressziós éveimről, de nem akarlak untatni vele.

Ma már tudom, hogy mindez miért történt és hogyan függ össze a mai életemmel. Inkább erről szeretnék most beszélni. A kétségbeesésig le kellett zuhannom lelkileg a mélybe ahhoz, hogy másként gondoljak az életemre, újra fogalmazzam a céljaimat, átértékeljem az elért eredményeimet, amire régen annyira büszke voltam. Szerencsére a családom a nehéz anyagi körülmények ellenére mindvégig támogatott és bízott bennem, elfojtva a megjegyzéseket, pedig nem egyszerű csupán egy GYES-ből és a Családi pótlékból megélni... Közben lassan átértékelődtek bennem a dolgok. Próbáltam meglátni a szituáció jó oldalát. Végre együtt lehettem a családommal és bepótolhattam az elveszett éveket. Ahogy telt az idő, egyre jobban alább adtam a büszkeségből, amit ma már csak EGO-nak mondanék. Miután sikerült újra munkába állnom, azt már egy teljesen más személyiséggel tettem. Megtanultam elfogadni azt ami van, amit a sorsom tárt elém. Persze azóta már tudom, hogy nem kellett volna feltétlenül ennek így történnie, de erről majd egy másik bejegyzésben írok inkább. Ezzel egyidőben nejemnél is beindultak bizonyos változások. Egyre több megérzéséről hajlandó volt beszélni. Ez a felismerés majd a későbbiekben lesz fontos ismeret, most csak annyi a lényege, hogy az ő hatására kezdtem el én is (nem) kicsit máshogy gondolkodni.

Az idén betöltöttem a 40-et és elgondolkodtam a fenti mondáson. Valószínű, hogy már nem fogok karriert építeni, de tudom, hogy egészen más okból. Megváltozott az értékrendem. Az asztrológusok azt mondják, hogy 40 felett már az aszcendenst kell inkább figyelni, mert az lesz a domináns. Nyilván ez a tapasztalatuk a visszajelzéseik alapján. Egyébként minden 10. születésnap nehéz pillanat egy felnőtt életében. Én úgy gondolom, hogy leéltem az életem felét és most kezdődött el a 2. félidő. Ezzel a gondolattal jól tudtam azonosulni, most megint azt érzem, hogy újra előttem az élet. De ezt az életszakaszomat már az igazi megismeréssel akarom tölteni. Ki vagyok, mi az életem értelme, mi a feladatom, mi az igazi célom? Rengeteg válaszra találtam már ezekben a kérdésekben, amit örömmel osztok meg Veled.

Ma már tudom, hogy mindenki belefut az élete során olyan eseményekbe, mely ráébreszti arra, hogy elgodolkodjon azon, miért is történik vele épp az, ami. Persze az EGO folyamatosan megmagyaráz mindent. Én híres voltam arról, hogy bármit meg tudtam hihetően magyarázni. Csak egyetlen baj volt vele: nem volt teljesen igaz. Viszont racionális volt! (Könnyű dolgom volt 2 műszaki diplomával :) Szerencsére ez már a múlt. Azt határozottan állíthatom, hogy ma már nincs szükségem az efféle “megnyugtató” magyarázatokra.

Viszont az ember, ha ráébred összefüggésekre, fontos dolgokra, bölcsebbé válik. És ez a bölcsesség nem lexikális tudást jelent. Nap-mint-nap megélni a természet apró csodáit, hálát adni minden reggel az új napért, új élményekért, megköszönni mindazt, amit az adott napon megtehettél és élményekkel gyarapodtál.

Megérteni, hogy miért jöttél le a Földre, milyen tapasztalatokat kell szerezned ebben az életedben, kikkel kell találkoznod, kivel van feladatod, milyen problémákat kell sikeresen megoldanod? Erről is lesz szó a következő részekben...